Fan-tár:A rajongók munkái.Ha neked is van ilyen csak egy e-mail és kint lesz.Bármilyen kategória:D
Chatelj !
Kerüljük: *káromkdás
*oldal fikázása
*mások piszkálása,kritizálása
*az anime csesztetése
*és minden ehhez hasonló.ha ez nem megy a chat csak a regizősöké lesz :)
1957.október 10-én született Niigata-ban.Japán manga-művész.
Gyerekkorában is szeretett rajzolni, azonban a manga iránt nem érdeklődött jobban, mint más, korabeli fiatalok. A középiskola alatt azonban ez a hobbi egyre erősebbé vált, és a Japan Women´s Universityn végzett tanulmányai alatt már jelentkezett a Gekiga Sonjuku nevű manga iskolába, melyet az akkor már nagyon híres Koike Kazuo vezetett. Takahashi két évig tanult ebben az iskolában és a legnagyobb hangsúlyt az egyedi és érdekes karakterek kialakítására fektette.
1976-ban a Japan Women´s University Manga Club tagjaként publikált rövid történeteket, mint a "Bye-Bye Road". A karrierje korai éveiben meg kellett hoznia a nehéz döntést, állást vállal, vagy manga-művészként próbál megélni. Ha a mangát választja, de nem lesz sikeres, később, pár évvel idősebben már nehéz lesz elhelyezkednie. Szülei természetesen ellenezték a bizonytalan pályát, ő azonban mégis azt választotta.
A munkái felkeltették a Shogakukan kiadó figyelmét, és felkérték egy történet publikálására egyik magazinjukban, a Shounen Sunday-ben, ez Katte Na Yatsura (Overbearing People) című műve volt. Ez a magazin lett aztán a hely, melyet Takahashi azóta is az otthonának nevez. Első profi munkája, az "Azok az önző idegenek" elnyerte a "Legjobb új művész" díját, és megnyitotta előtte az utat az első sorozatához. Így 1980-ban belekezdhetett a mára klasszikus alapműbe, az Urusei Yatsurába, melyen 1987-ig dolgozott.
Bár az Urusei Yatsura sikeres volt, a kezdő manga-művésznek nem volt könnyű az élete. Két asszisztensével együtt lakott egy apró lakásban, gyakran a szekrényben aludt és ramenen élt. Ezek az idők érlelték meg benne a Maison Ikkoku ötletét, mely máig is Takahashi leghétköznapibb, ugyanakkor legfelnőttebb munkája.
1995. Július 6-án ünnepelték Takahashi Rumiko százmilliomodik eladott könyvét, a Ranma 1/2 34. kötetét. Az új évezredben Takahashi még mindig tele van alkotóvággyal, nem ment férjhez, és nem alapított családot, hanem követi az utat, melyre fiatalon lépett.
Ez egy nagyon jó oldalEgy baj van csak, valaki feltörte!Nem mondok semmi mást.Ez a világ legocsmányabb és mocskosabb dolga.Nem linkelem be az oldalát, éppen emiatt.És előre is bocs a nomrális emberektől, mert vannak olyan fa* emberek akik a másik munkáját lesza*ják ... Ennyi.